LIRENE méz és citrom hidratáló arckrém - dupla teszt

Sziasztok!

Ma egy újabb közös teszttel érkeztünk Szimivel. Még nyár vége felé kaptunk egy megkeresést, amiben voltak olyan kedvesek és kérdezték tőlünk, hogy kíváncsiak lennénk-e a Lirene termékeire. Szimivel átnéztük a választékot, majd mind a ketten sikeresen ugyanazt a fajta hidratálót választottuk ki magunknak, méghozá a Tápláló mézes és citromos darabot.


Problémás bőrtípusom miatt eléggé szét kell néznem, mit is kenek az arcomra, így számomra az volt az első és legfontosabb, hogy a felsoroltak közül a legkevesebb komedogén összetevőt tartalmazó hidratáló krémet találjam meg. Az összetevők listáját nem mondom, hogy könnyű volt összeszedegetni, mert kevés oldalon volt róla bármiféle információ is, de innen-onnan csak sikerült. Osztottam-szoroztam, és végül így esett a választásom a bejegyzésben is látható mézes-citromos arckrémre.

Nálam a fő szempont az volt, hogy minél kevesebb parabén legyen a termékben és minél több olyan összetevő, amit a bőröm szeret. Egyébként nekem zsírosodásra hajlamos, száraz, érzékeny bőröm van. Ez így mind, bár évszaktól is függ, hogy éppen melyik borzalom érvényesül jobban.


A krémet még szeptember előtt kaptuk kézhez, szerintem vagy legalábbis még azelőtt, hogy kiutaztam volna Erasmusra. A csomagolása masszív és jól záródik, felbontás után fél évig lehet használni, egyébként 50 ml-t tartalmaz, ami szerintem mindennapi használat mellett bőven elfogy.

Én rendesen ki is használtam fél évig, bár hozzá kell tennem, azért tarthatott ki eddig, mert csak reggelente kentem fel alapozó alá, hogy ne úgy nézzek ki, mint a macskaköves út. Ugyanis nekem, mint ahogy azt már a Bourjois Healthy Mix alapozó tesztjénél is olvashattátok korábban, zsíros, viszont vízhiányos bőröm van, emiatt sokszor száraz tapintású. Erre a célra pedig állta is a sarat, egyetlen bibije ezen a téren, hogy kicsit ragacsos a krém állaga és nem is szívódik be rögtön. Ezért mindig ügyelnem kellett rá, hogy a hidratálás és a sminkelés között hagyjak több időt. Ámbár nem kellett sokat használnom belőle, ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy ilyen sokáig kitartott.


Igen, teljesen egyetértek Szimivel, a krém abszolút jól bevált arra, hogy mindennap hidratálja az ember vele a bőrét. Egyetlen kis hátránya volt, hogy nagyon lassan szívódott be. Én éjszakára is felkentem és mindig hagyott egy filmréteget reggelre. Az illata se volt zavaró, annak ellenére, hogy teljesen a Nivea krémjeire emlékeztetett engem. Egy tökéletes krémnek tartom a fiatalabb generáció számára, akiknek tényleg csak arra van szükségük, hogy hidratált legyen a bőrük. Egy érettebb bőrre viszont már szerintem nem a legmegfelelőbb, hiszen oda azért más csoda dolgok is kellenek és nem csak hidratálás.

Mindezek mellett viszont egyáltalán nem drága a maga 1000 Ft körüli árával, és azért ahhoz képest igencsak jó. Persze, csodát senki se várjon tőle, de ebben az árkategóriában és azzal, amit nyújtani tud, jó választás tud lenni az említett fiatalabb korosztálynak. És bár most én is a Bobbi Brown C-vitaminos csodakrémjét használom (katt), nem kizárt, hogy lesz rá alkalom, amikor a Lirene arckrémjét fogom lekapni a polcról, mert összességében remek kis termék, ráadásul kipattogzódásoktól mentes volt a vele töltött fél év :) 

Puszi, Eni és Szimi

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése