Mostanában láttam #6

Nagyon régen -több, mint egy éve- hoztam ezt a bejegyzés sorozatot, bár mivel más címet adtam neki, még, aki emlékezne is se fog azonnal. A Rátaláltam film és sorozat ajánlós bejegyzéseimet folytatom új néven, mivel a régi már nem illik rá. Sajnos az elmúlt egy évben annyira nem volt időm keresgélni filmek és sorozatok terén, hogy aztán, amiket megnéztem nem magamtól találtam, hanem főleg ajánlás útján kezdtem beléjük és még rengeteg sorozat vár egy hosszú listán az elkezdésükre különböző ajánlások miatt. Csak, hogy megemlítsek párat: Banshee, The 100, Orphan Black, Witches of East End és továbbá mivel elkaptam egy-két részt itthon tartózkodásaim idején, amikor anyuék nézték és érdekesnek tűnt, ezért a The Americans is felkerült a listára. De ez majd a jövő zenéje, egyelőre igyekszem befejezni a mostani sorozataimat.

Szóval rengeteg jó sorozat vár arra, hogy végre megnézzem az első részeket és rájuk függjek, ahogy rengeteg jó film is, bár én még mindig a sorozatfüggők táborát erősítem #sorryfornotsorry. Na most viszont tekintsük vissza a múltba, hogy miket sikerült végignéznem és elkezdenem, legalábbis, amire emlékszem ebből az időszakból. 

Filmek:

A Hobbit - Az öt sereg csatája


Remélem nem gond, ha a fenti filmnek a történetét nem mutatom be, aki szereti Tolkien világát, úgyis tudja, hogy miről van szó. Pusztán annyit tudok elmondani a filmről, hogy amennyire vártam, annyira csalódtam benne, túl sok volt az effekt és a számítógépes technika, ez nálam elvette az élvezetet. Emellett a törp-tünde szerelmet még mindig röhögve néztem, lehet kővel dobálni miatta, de akkor sem jött be, bár a színészeket egy rossz szó nem érheti, egyik karakterét se. Igazából a legnagyobb hiba az volt ebben a filmben, hogy három részesre készítették. Mivel olvastam a Hobbit könyvet továbbra sem értem, hogy gondolhatták, hogy kijön belőle három három órás film, azon kívül, hogy hozzá toldottak foltoztak mindenféle hülye történet szálat. Na mindegy. Ettől függetlenül Tolkien világa még mindig csodálatos, de bár ne lett volna három részes a Hobbit. Viszont jó pontként hozzátenném, hogy a végét végigbőgtem és a The Last Goodbye a mai napig az egyik kedvenc számom.

Sráckor

A Sráckor véleményem szerint egy lenyűgöző film és engem megvettek vele, mert az életről szól, szó szerint. Külön csodálom, hogy tizenkét éven át vették fel a jeleneteket, ahogy nőttek a gyerekek, öregedtek a színészek, hihetetlen munka áll mögötte. A film főszereplője Mason, akit hat éves korától kezdve láthatunk a kamera előtt, jönnek a családi problémák, a tinédzser kor, viták, veszekedések, költözések, szerelmek, ijesztő időszakok, jók, mi van, ha valaki iszik a családban és erőszakos stb stb. Maga az élet, ennyi, nem több, nem kevesebb. Barátaim szerint unalmas volt, de számomra nem, mondjuk én alapból értékelem az ilyen filmeket és a végével együtt nagyon egésznek találom a Sráckort, mert így volt jó. Csak ajánlani tudom annak, aki egy olyan amerikai család életébe próbál bepillantást nyerni, ahol nem volt mindig az anyukának nyerő pasi választása. Nem, mondom, hogy egy átlagos család életéről van szó, mert remélem nem az átlag ott, hogy ilyen egy család, de mindennapi problémákat mutat be a film. Nekem megérte megnézni és nem untam egy percét sem.

Need for Speed

Egy film, amit bármikor újra tudnék nézni, mert imádtam. Jó, nem mondom, nem az év filmje és nem egetrengetően nagy durranás, de két szó: Aaron Paul. Vele megvettek kilóra már az előzetesnél, amikor kijött. Imádom a srácot, ahogy a világ nagy része is, szóval, na, ez van sajnos, elfogult vagyok. Emellett a Need for Speed játékokat is nagyon szerettem anno, így nosztalgikus vol a filmet nézni.

A történet egyébként Tobeyról szól, aki épp a börtönből szabadul, ahova azért került be, mert egy seggfej átverte. Ahhoz, hogy bosszút álljon és legyőzze a seggfejt egy versenyen kell indulnia, de oda el is kell jutni, legyőzni minden akadályt, szerezni egy jó kocsit, amivel lehet repeszteni. Szokásos játék alap sztori. Ettől függetlenül nálam működött a dolog és a női karakterünket alakító Imogen Poots-t is imádtam. Mert nem volt tucat, hanem egy egyedi okos csajszit játszott, méghozzá nagyon jól. Szóval le a kalappal mindenki előtt, nekem tetszett.

Förtelmes főnökök 1-2.

Két egymást követő este néztük meg a szüleimmel, amíg nyaralni voltunk Horvátországban. A történet alapja az első filmnél, hogy a három főszereplő srácnak három borzalmas főnöke van, és ki akarják őket nyírni, a másodiknál pedig, hogy egy szemét pali átverte őket és bosszút akarnak állni rajta. Viccesnek vicces volt, néha már túl fárasztóak voltak a poénok Jennifer Aniston karakterén szakadtam a röhögéstől. Viszont nem nézném meg újra, annyira azért nem volt jó. Vígjáték kategóriában találni jobbat is ezeknél, de egyszer érdemes megnézni, mert ehhez hasonló filmmel még nem találkoztam. Számomra a fiúk rinyálása már túl sok volt néha, de ezért volt emberi és életszagúbb mindkét film, mert hisztiztek, hogy most mit csináljanak, szóval nem lehet egy rossz szavam se emiatt.

A csajok bosszúja

Adott egy férfi, aki megcsalja a feleségét és a szeretőjét is, mit csinálnak a nők, amikor egymásra találnak? Álljunk bosszút rajta közösen! Imádtam. Vicces, szórakoztató vígjáték, ami tökéletes barátnős, anya-lánya nézős program lehet. Jól eltalált karakterekkel, jó viccekkel. Egyszerű és könnyed film egyszer-kétszer nézhető kategóriában.

The DUFF

Egy tipikus disney film, még akkor is, ha nem a disney csinálta. Pont. Alapvetően nem lett volna rossz a történet, miszerint Bianca rádöbben, hogy ő az ügyeletes csúnya barátnő a csapatában, akin keresztül próbálják megszerezni csini barátnőit. De, ahogy ezt fogadta és kiutálta ezek után két legjobb barátnőjét, mondván, hogy az ő hibájuk, hogy ő megkapta ezt a posztot... Nevetséges és gyerekes. Nekem így az alap konfliktus nevetséges és gyerekes lett, nem igazán tudtam értékelni. Aztán jött a suli ügyeletes szép fiújával a fura kapcsolata és a hogyan törjek ki a csúnya barátnő szerepéből akciójuk, hát jó. Nem bántam meg, hogy megnéztem, de túl sok mindent nem adott ez a film. Bianca szarkazmusát nagyon szerettem, az átlagos tini életét is, viszont maga a történet és az alap probléma nekem béna volt. Most röhögni fogtok, de akkor már a Hajlakk c. film jobban adta azt, hogy hogyan fogadjuk el magunkat és legyünk büszkék arra, akik vagyunk, még ha nem is az ,,átlag szépséghez" tartozunk, már ha Bella Thorne jelenti az átlag szépséget. Igazából a film nálam ott úszott el, hogy elfordult a legjobb barátnőitől. Ha már legjobbaknak hívja őket az ember és mindig ott voltak egymásnak, nehogy már a csajok hibája legyen egy seggfej véleménye, aztán meg pont, hogy ahhoz a seggfejhez rohan, aki úgy megbántotta és persze egymásba zúgnak. No comment. Amúgy azt nem tartom kizártnak, hogy az eredeti könyvet jobban tudnám értékelni, mint ezt a filmet, de ez nem most fog kiderülni.

A galaxis őrzői

Szintén Horvátországban néztük anyuékkal és mindenki tetszését elnyerte a családban. Szórakoztató volt bár kedvenc filmnek sehová se írnám be, de még megtudnám nézni párszor. Volt benne minden, főgonosz, aki el akarja pusztítani a világot, hősök, akik hát nem is annyira hősök, vicces mosómedve, csapatért való feláldozás, jó volt. Nem lesz a kedvencem, de talán még egyszer-kétszer megtudnám nézni olyanokkal, akik még nem látták. A végét pedig végigkönnyeztem, mert Groot.

Demóna

Szintén nyaralás alatt néztük meg. Hát hm... az tetszett, hogy adtak egy jó és különleges háttér sztorit Demónának, Angelina Jolie is remekül játszotta a szerepét, senki sem idegesített a színészek közül, viszont a vége borzalmas volt. Tehát kezdjük ott, hogy miért nem varázsolt a végén a harc közben Demóna? Előtte nem volt gond a varázserejével, de aztán véletlenül se varázsolt volna, amikor már a szárnyát is visszakapta, csak szenvedett, na mindegy. Nagyon tetszett a film eleje és a közepe, de a vége pocsék és emiatt rossz élményeket hagyott bennem, úgyhogy nem nézném újra, sajnos.

Cinderella

A napokban néztem meg, úgyhogy még friss az élmény, de nem tetszett, nagyon nem. Egy tökéletes példa volt arra, hogy miért nem kellene élőszereplős meséket gyártani. Két színész munkáját imádtam Cate Blanchettét, mint gonosz mostoha és Helena Bohnam Carter, mint tündérkeresztanya. Miattuk nem mondom, hogy elvesztegetett idő volt, de amúgy az lett volna. A történet semmi új jelentést nem kapott, így értelmetlennek tartom azt, hogy feldolgozták. Viszont a fenti két színésznő munkája irigylésre méltó. Csakis miattuk érdemes megnézni, szerintem, amúgy meg kihagyható.

Csingiling és a Soharém legendája

Én azt hittem, hogy a kalózos Csingiling történetet nem lehet felülmúlni, de sikerült nekik, jelenleg ez a fenti a kedvencem, bármikor képes lennék megnézni. Soharém annyira édes, hogy plüssként is elfogadnám itthonra (oké, tudom, húsz éves vagyok, de nézzétek el nekem, a gyermeki lelkem örök és halhatatlan). A történet amúgy Gidáról az állatgondozó tündérről és Soharémről szól, Gida szereti a különleges és ijesztő állatokat, mert szerinte senkit sem szabad a borítójáról megítélni és igenis mindenkinek vannak jó tulajdonságai. Összebarátkoznak, és nem mond le Soharémről csak mert elvileg pusztulást hozna a tündérekre. Konkrétan végigsírtam a végét, ami nálam mondjuk nem szó, mert én mindenen képes vagyok sírni, de egyszerűen csodálatos a fenti mese üzenete. Gyerekekkel szerintem kötelező megnézni és minden meseszerető felnőttnek is bátran és boldogan ajánlom.

Barbie és a titkos ajtó illetve Barbie és a húgai - A lovas kaland

Igen, nos, ahogy már említettem párszor az összes létező Barbie mesét láttam és az összes jövőben megjelenőt is meg fogom nézni. Igazából jó nézni, ahogy fejlődnek évről évre a történetek, na nem Barbie fejlődik, mint főhős, hanem a ,,főgonoszok" fejlődnek. Barbie és a titkos ajtóban a főgonoszunk egy kislány, akit nem neveltek megfelelően a szülei, elkényeztették és mindent megkapott, amit kierőszakolt, így hozzászokott ahhoz, hogy minden csakis az övé és bármit megtehet. Na, ez, nem király. Én ebbe a témába többet is belelátok, remélem, ha szülők együtt nézik a gyerekekkel ők is. Sajnos egyre több és több a ,,főgonoszhoz" hasonlító gyerekkel találkozom nap, mint nap a tömegközlekedési eszközökön, ami szerintem nem jó. Konkrétan a héven múltkor a kislány hozzávágta anyukájához az üres pet palackot, mert elfogyott a teája belőle és nem volt éppen több az anyukánál, majd a nagy csapkodás közepette beverte a kezét a falba és az is anyukája hibája volt. Az anyukája pedig semmit se csinált csak halkan tűrte az üvöltözést és a csapkodást. Én csak kívülállóként szemléltem mindezt, mert nem érzem jogosnak, hogy vadidegenek életébe beleszóljak, de szerintem nem ez a megfelelő szülői nevelés, mert biztos nem kis zsarnokokat akarnak nevelni az átlag szülők. Legalábbis gondolom én.

A lovas kaland a négy Roberts nővérről szól, családi farm megmentés, csodás ló legenda, akit nem akárki tud megülni stb. Nincs benne nagy főgonosz és semmi különösebb mély történetet nem tudnék belemagyarázni, szórakoztató volt és ennyi. Illetve nekem a Roberts nővérekből nagy kedvencem Skipper, aki az egyedüli nem szőke a családban, emellett énekel és videóblogol, így minden Barbie mesét, amiben benne van, nagy örömmel nézek meg, mert ő király.

Sorozatok:

Egynyári kaland

Na, térjünk át a személyes kedvenceimre, a sorozatokra és rögtön egy magyar sorozattal szeretnék kezdeni, méghozzá az Egynyári kalanddal. Nem rossz gyerekek, komolyan. Ahhoz képest, hogy magyar én nagyon kellemesen csalódtam abban a hat részben, ami készült belőle, sőt néztem volna többet is. Jó próbálkozásnak tartom és kiváló elindulásnak, remélem még fognak hasonlóakat gyártani itthon, mert igenis lenne rá igény. A hat rész hat fiatal nyarát követi nyomon a Balatonnál, ki-ki dolgozni jött, ki-ki csak pihenni és elkísérte a barátját/barátnőjét, mindannyian érettségi után állnak és várják az eredményeket, így ez az utolsó szabad nyaruk az egyetem előtt. Szórakoztatónak indult az alap történet is, viszont a színészek munkájával nem voltam mindig megelégedve. A nagy szerelmi konfliktus a hotelben az őzike szemű kiscsajjal kifejezetten idegesítő volt, a lány arcán nulla érzelem volt, úgyhogy az a szál nem tetszett, meg a srác karaktere is gagyi lett, pedig egész jól indult a dolog. A két szerelmes idióta évődése a tetszel, de mással randizom is sok és túlzott volt már néha, viszont Dóra és Péter karakterét kifejezetten megszerettem és a barátságot is közöttük, nagyon tetszett, hogy nem hozták össze őket és tényleg csak barátok maradtak, nálam ők voltak az abszolút favoritok. Főleg, hogy pozitívan csalódtam Dórában és nagyon-nagyon örülök neki, hogy bár az első részben egy tucat karakternek állították be -szépséges méhkirálynő- a továbbiakban egyáltalán nem vált azzá, amiért tényleg nagyon hálás vagyok. Főleg, hogy hasonló értékeket felfedeztem a karakterben, mint amiket én is képviselek -megbántod és ki akarod rúgatni a barátnőmet, bosszút állok rajtad te szarházi. A kedvenc részem egyébként a Jókais hagyaték vadászat volt, különösen tetszett a fiúk szenvedése a könyvek felett, nagyon szórakoztató volt a nyomozás is. Szóval remélem, lesznek még ilyen próbálkozások, mert én vevő lennék rá.

Eye candy

A mai napig le vagyok döbbenve, hogy ez egy MTV-s sorozat, de most lépjünk túl ezen. A történet, ha jól emlékszem egy könyvön alapul, de erre most nem esküdnék meg száz százalékosan, de mintha ez rémlene. A főszereplőnk Lindy, akit Victoria Justice alakít (V, mint Viktória sorozatból ismerős lehet, ő játszotta Toryt). Lindy húgát elrabolták és sosem került elő, de a lány megesküdött, hogy meg fogja találni, így profi hackernek áll, összetűzésbe kerül a rendőrséggel, lecsukják, aztán beszervezik, hogy segítse a munkájukat. Egy sorozat gyilkos elkezd vadászni egy társkeresős appon keresztül (khm majdnem Tinder), a férfi keresi A Tökéletest. Természetesen Lindyben találja meg és Lindy összeáll a rendőrséggel kutatni a sorozatgyilkos után, aki egyébként még a húgáról is tud dolgokat. Jó alaptörténettel indult a dolog és nagyon-nagyon-nagyon jó volt a sorozat egészen az első évad utolsó részéig. Ami lerombolt minden jót a sorozatban, ami addig történt... Soha életemben nem láttam még annyira gagyi évadzárót, mint az volt és ez nagyon nagy szó. Nincsenek arra szavak, hogy mennyire borzalmas volt. Mindettől függetlenül remélem lesz második évad és azt várom, mert a sorozat addigi részei nagyon jók voltak, csak az a lezárás... hagyjuk is inkább.

The Royals

Két szó: angol akcentus. Imádom az eredeti angolt hallgatni, tiszta fülorgia, így ez a sorozat. Anno, még két-három éve, amikor fellibbentették, hogy készül egy ilyen királyi család életét bemutató show a Gossip Girl utódjaként hirdették meg, aminek nem örültem -bár a GG-t a mai napig szeretem, de elég belőle egy. Hál istennek az csak gagyi reklámfogás volt. A történet, ahogy mondtam egy királyi család életéről szól modern környezetben és sok-sok konfliktussal, van itt minden, ami kell egy csajoknak szóló sorozatba -trónfosztás, királyi gyilkosságok, szerelem, drog, bulik. Kicsit szkeptikusan bámultam az elején, mert az első részben nagyon tucat karakternek tűnt mindenki, de pozitívan csalódtam és ettől lett a sorozat számomra olyan, hogy most nagyon várom már a következő évadát, ami márciusban jön majd ki. Liam, a királyi fiú egy nagyon gagyi jó fiúnak hatott nem tudom mennyi ideig, de mélyebb érzések is vannak benne és a színész srác jól hozta a figurát, nagyon megszerettem a végére, pedig a sorozat legelején csak az járt a fejemben, hogy mikor ugrik át Narniába ő királyi hercegsége #iammean. Viszont tényleg egy egyedinek számító, emberi karakter lett belőle, akinek vannak mélységei és nem a tucat, úgyhogy hajrá Liam! Ezek a pozitívumok sajnos a barátnőjéről már nem mondhatóak el Ophelia szó szerint a szomszédlány szerepét kapta. Cuki, meg szép csaj, de a karaktere annyira gagyi, hogy ledobnám a tetőről.

Viszont Ophelia ellenpéldájára ott van Eleanor. A személyes kedvencem. Csodálatos. Szavak nincsenek rá, hogy mennyire imádom a karakterét és a színész csajt, aki játssza. Már csak az öltözködési stílusáért is megveszek, de minden más is csodás, ami őt egy egésszé formálja. Hihetetlen, hogy milyen problémákat adtak neki, amiket tökéletesen alakít Alexandra Park. Egyedül van a családjában, nem tudja, kire számíthat, meghalt a bátyja, bűntudata van, aztán az apjával való kapcsolata, hogy ő egy nagy csalódás, hogy semmire se volt jó soha. Senki se szerette igazán, elhagyottnak érzi magát, gyenge, nagyon gyenge és még is erős. És ott van még a Jasperrel való kapcsolata, hogy amúgy élvezi azt, hogy végre van valaki az életében, aki nem hagyja el egy ideig, egy olyan valaki, akiben egyébként valahol legbelül bízik és hagyja, hogy irányítsa. Aztán ki tudja, mit hoznak ki Jasper karakteréből a jövőben (bár az őt alakító színész amúgy eddig nem sokra volt képes azon kívül, hogy fapofával parancsolgatott Lennynek és levette az ingét párszor). Na, befejezem, mert kisregényt tudnék arról íri, hogy Lenny milyen összetett személyiség és mennyire szeretem, régen volt kedvenc női karakterem bármilyen sorozatban is, így üdítő változatosság találni valakit, aki ennyire jó és nem tucat. Remélem, az írók nem fogják elrontani a jövőben.

Orange is the new black

Hogy én eddig miért nem kezdtem el ezt, azt nem tudom, de imádom. A Vikingek után a második kedvenc sorozatommá nőtte ki magát. Hihetetlenül jó. A sorozat egy női börtön életét mutatja be, ahol minden van, amit el tudunk képzelni. Nagyon valóságos, nagyon emberi karakterekkel és senki sem egy séma szerint alakít benne. Csak ajánlani tudom mindenkinek, mert nagyon jó sorozat. Bár Pipert, a főszereplőt utálom, idegesítő liba, mindig más szerinte a hibás és imád mártírkodni, ellenben Nicky karaktere nagyon nagy kedvencem lett. *spoiler veszély* Remélem, visszahozzák, mert nagyon hiányzik *spoiler veszély vége*. De egyébként az összes karakter nagyon jó és egyedi, úgyhogy engem teljesen levett a lábamról ez a műsor.

Sex&drugs&rock&roll

A fenti sorozat egy húsz perces részekből álló műsor Elizabeth Gillies főszereplésével (V, mint Viktória - Jade). Nemrég kezdték el vetíteni eddig talán négy vagy öt rész jött ki belőle max, de kifejezetten szórakoztató. A történetben egy kiöregedett rock bandát látunk kiöregedett rock énekesekkel, a feloszlott banda vezető énekesének lett egy lánya, őt játssza Gillies, a lány lefizeti az apját, hogy szedje össze a régi bandát és írjanak neki számokat, hogy befuthasson. A zenék jók, a színészek szórakoztatóak, egy drogos és rockos világba kalauzolnak el minket, ami húsz percben tökéletes. Egyelőre várom a további részeket, hogy lássam mélyebb értelme is lesz-e vagy csak szórakoztatni fog-e.

Elnézést a hosszú bejegyzésért, ha most ideértél a végére köszönöm, hogy végigolvastad, hős vagy :)
Ti miket néztetek mostanában? A fentiek közül láttátok valamelyiket? Vélemény róluk?

xoxo, Eni

6 megjegyzés:

  1. Én most legutóbb az Amy Winehouse filmet néztem meg, az jó volt, sorozatok közül pedig most Archert daráltam. :D
    A Hobbitot nagyon nem szerettem, az egész egy vicc, hogy mennyi pénzt csikarnak még ki Tolkien világából. Sráckort és Demónát is láttam, utóbbi tényleg jobb, de a másik se rossz, érdekes elképzelés volt. De én egyébként egyáltalán nem bánom az előszereplős adaptációkat. :D Förtelmes főnökök viszont nagyon nagy csalódás volt, még moziban néztem meg és nagyon megbántam, hogy pénzt adtam rá ki. Az első sokkal jobb volt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ú az Archer, tényleg, azt is ajánlották valamikor, így majd bele kell néznem xD
      A Hobbit az tényleg csak a pénzre ment sajnos :/ Pedig a könyv annyira jó volt. Nekem akkor nincs bajom az élőszereplősökkel, ha hozzátesznek valamit vagy újraértelmezik az adott történetet. Anélkül valahogy nem látom értelmét. A Demónát amúgy nagyon sajnálom, mert hihetetlenül jól indult, csak aztán az a vég elvette a kedvem attól, hogy újra megnézzem. A Förtelmes főnökökkel abszolút egyetértek, az első eredetibb is volt, de egyébként általában az ilyeneknél az első a jó, aztán nem kellene erőltetni a folytatást. A Másnaposok erre egy kitűnő példa.

      Törlés
    2. Nézd meg, szerintem nagyon vicces :D
      Hát én az első Másnaposokért se rajongtam, de a másodikat már végig se bírtam nézni. Most erre a 21 Jump Street második részére lennék kíváncsi, de valahogy még nem jutottam el odáig, pedig arra azt mondják, hogy egész jó.

      Törlés
    3. Igenis :D
      Azt még én sem láttam, de emlékszem jókat nevettem az első részen. Most, hogy így említetted meghoztad hozzá a kedvem, szóval esélyes, hogy következő filmnek azt választom.

      Törlés
  2. Sok mindenben egyetértünk és legalább annyi mindenben ellentétes a véleményünk :P A Barbie mesével és a Hobbittal kapcsolatban teljesen igazad van, előbbinél nagyon tetszett, hogy végre újítanak főgonosz terén, utóbbinál pedig zavart a 3 részre bontás.
    A duff-ban valóban zavaró volt, hogy sértődöttségből ellökte magától a főszereplő a barátait, de valahogy nekem a filmet elvitte a hátán a csaj laza, poénkodós stílusa, ezért nagyon szerettem. Amin meglepődtem, hogy a Demóna és a Hamupipőke nem volt számodra annyira jó. Bevallom én mindkét filmet kismilliószor megnéztem a megjelenése óta és imádom őket. A Demóna újszerűsége és jolie játéka tökély volt, arra a kis varázslós dologra pedig nem is figyeltem, annyira magába szippantottak a szereplők. A Hamupipőkénél viszont kifejezetten örültem, hogy meghagyták az eredeti vonalat, néha ilyennek is kell lenni. Az újítás a sok poén volt benne, a két női mellékszereplő fantasztikus volt, de nekem egészében is nagyon tetszett, olyan varázslatos volt :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Haha, ez már csak így megy emberek között :D
      Igen, Bianca stílusa nagyon sokat hozzáadott a filmhez, emiatt szerettem a karakterét, a hisztik miatt viszont meg elviselni sem tudtam. Kicsit kettős ez a dolog most így. Lehet, hogyha lett volna valami nagyobb tanulsága a filmnek, akkor nem így éreznék vele kapcsolatban, de tucat vége lett és emiatt nem kiemelkedő. Viszont egyszer megnézni jó volt. A Demónát az első perctől kezdve hihetetlenül imádtam és rajongva néztem, aztán jött a vége... és ott nagyot csalódtam. Lehet, hogy már túlzottan szurkoltam Jolienak, aztán emiatt nagyon felidegesített, hogy ahelyett, hogy egy varázslattal elintézte volna a támadókat csak szenvedett és szenvedni hagyta a barátját is. Pedig tényleg nagyon jól indult és Jolie is fantasztikusan játszott benne. Nagyon szeretném szeretni azt a filmet, de sajnos nem tudom. A Hamupipőkénél lehet az is közrejátszott abban, hogy nem tetszett, hogy alapból se szeretem annyira az eredeti történetet, bár ez főleg a királyfi miatt van, mert őt bénának tartom. Hiszen körbeutazza a királyságot, hogy felpróbáltassa minden lánnyal a cipellőt, pedig igazán emlékezhetne arra a ,,parasztlányra", akibe első pillantásra beleszeretett xD

      Törlés